"SzivárványAnyu vagyok"

Timi többek között pilates oktató, és egy mozgásstúdióban ismertem meg, ahol én jógaórákat, ő pedig pilatest tartott. Már várandós voltam a kisfiammal, amikor megkeresett, hogy stúdiót nyit, nem lenne-e kedvem nála is órákat adni. Kedvem épp lett volna, de akkor már erősen visszafogtam az oktatást, így megírtam, mi a helyzet: már nagyon terhes vagyok, és nem vállalok új órákat. Kedvesen gratulált, de a válaszát megkönnyeztem, mert azt írta, ő is babát várt, de nem úgy alakult, úgyhogy babázás helyett lesz most új vállalkozás, saját stúdió. Bár nagyon szívbe markoló volt, a sorok mögül mégsem elkeseredettséget, kétségbeesést, hanem valami nagyon mélyről jövő erőt éreztem. 
Körülbelül egy évvel később találkoztunk újra, amikor a stúdiója adott helyett egy Anyaklikk-eseménynek. Mosolygósan, és ... pocakosan nyitott nekünk ajtót. Nem volt könnyű az út idáig, de ezt elmeséli ő, az első SzivárványAnyu-találkozón pedig akár személyesen is: 

3 jótanács, amit az új szomszédaimtól kaptam

Akik nem mellesleg maguk is anyukák. Nem nagy dolgokról van szó, de nekem sokat segített és amellett, hogy némi utánajárástól-fejtöréstől is megkímélt, kicsit abban is szerepe volt, hogy végre az új lakóhelyünkön is otthon érezzem magam.

Amikor apához is szótár kell

Ahol már nagyobbacskák a gyerekek, és beszélgetnek, a szülők gyakran jegyzik le a pöttömök aranyköpéseit: a tágabb családban az unokahugik és unokaöcsik rendszeresen szórakoztatták-és szórakoztatják ma is a családtagokat ilyesmivel, sokszor saját maguk alkotta szavakkal (melyek amellett, hogy rém viccesek, sokszor még érzékletesebben tudnak kifejezni egy-egy szót, gondolatot), a gyerekszáj intézménye szerintem minden családban alap. 

Belestünk Pingalló titkaiba

Egykori szomszédom, Melinda sokat mesélt a nővéréről, hogy milyen kreatív, mennyi ötlete van és három gyerek mellett is futja az erejéből alkotásra, a kreativitása megélésére: blogot írt, webdesign tanfolyamra, művészeti workshopokra járt... Aztán a facebookon egyszercsak szembejött a Pingalló Titkai oldala, gyönyörű fotókkal, igényes baba-és otthon dekor termékekkel. Hamarosan kiderült, hogy az alkotójuk az a háromgyerekes édesanya, akiről már annyit hallottam a húgától.

"Ez nekem sosem volt csak egy baba melletti időtöltés" - beszélgetés Séllei Lillával kreativitásról, anyaságról, vállalkozásról

 

A kisfiam még meg sem született, és szinte alig vásárolgattam neki egy-két holmit előre, amikor először kitévedtünk a férjemmel egy kismamákat és babákat célzó dizájnpiacra. Engem persze lekötöttek a cukibbnál cukibb babaholmiik, a férjem azonban egy olyan standnál állt meg, ahol sokkal funkcionálisabb valamiket árultak.

 

Ezek voltak azok a színes hevederek, amik  Pocket Trailer márkanéven futnak, és maga a készítőjük nagyon kedvesen és szemléletesen magyarázta el, mire valók: hogy a futóbicikli és a műanyag kismotor cipelése többé ne okozzon gondot a kisgyerekes anyukáknak (akik egyébként is állandóan cipelnek valamit: akár a gyereket magát, a gyerek holmiját, a saját holmijukat, és még egy bolt-játszótér-zöldséges kör is járhat himalájai expedíciót meghazudtoló málhamennyiséggel).

Mivel nekünk akkor még erősen távlat volt a bicikli és a kismotor is, a férjem csak annyit súgott a fülembe:

"nem is tudtam, hogy ennyi kreatív anyuka van Magyarországon", de már akkor sejtettem, hogy egyszer majd visszatérünk rá. Imádom ugyanis a kreatív megoldásokat, és mióta anyuka vagyok, mindenért hálás vagyok, ami picit is könnyít a terhek cipelésén, legyen szó fizikai vagy akár lelki terhekről.  

Egyet alszik, kettőt alszik, miért alszik, miért nem alszik

Eltelt pár hónap azóta, mióta elsírtam a bánatom alvás-ügyben (akkor úgy éreztem, hogy 13 hónapja nem alszom). Őszinte leszek, már javult a helyzet, ami az éjszakákat illeti, és ezért nem győzök elég hálás lenni. Most pedig itt van a napközbeni két alvásról egy alvásra való áttérés, hogy ne unatkozzunk, yeah.

Ez nem egy táska

Hát akkor mi? - merülhet fel a kérdés, jogosan. Nos, azt hiszem, ez már az én mama-túlélőszettem elengedhetetlen tartozéka. Mint azt egy korábbi posztban már megfogalmaztuk, igen, az anyaság valóban egy folyamatos termékteszt, nemcsak a babákon, hanem magunkon is.