Nem engedek a varázslatból: anyaként így fújok csillámport az ünnepekre

Tavaly november közepére már szinte az összes karácsonyi ajándékot beszereztem, vagy legalább tudtam, kinek mit fogok még venni, az ünnepi menüt megterveztem, a dekorációt-díszeket számba vettem - most meg, szinte semmivel nem voltam előrébb. Mondhatnám, hogy nem volt hangulatom, de nem lenne igaz: inkább csak vártam valamire, VALAMIRE, valami kis reménymorzsára, amitől azt gondolhatom, hogy idén is szép lesz.

Ám december elejére rá kellett jönnöm, muszáj összerántani magam, elővenni az ugyan vészesen kevés rejtett tartalékomat, és belevetni magam a készülődésbe. Anya vagyok, két kicsi gyerekkel, akiknek vírus ide vagy oda, igenis jár az advent melegsége, az apró kis csodák a karácsony előtti hetekben, a mézeskalács-illat, az otthon meghittségének puha ölelése. Úgyhogy megráztam magam (ha az egy idétlen reklámfilm lenne, akkor úgy képzelem, hogy meghempergek a frissen hullott hóban, és utána körbeforogva mindent beterítek a szikrázó pelyhekkel) és belecsaptam a nagy karácsonyi készülődésbe.

Amire biztos szükségem lesz még, hogy végigtoljam a hónapot, az egy nagy adag pálinkás szaloncukor - oké, ez csak félig vicc, de szerinmtem ez az idei év egyik slágerterméke a karácsonyi édességek piacán (nem is tudtam, hogy van ilyen, egy barátnőm hívta fel rá nemrégiben a figyelmem). 

A dekoráláson már túl vagyok, bár az adventi koszorútól minden évben kivagyok, olyat nem lelek jó áron, ami tetszene, ha rendelek, sosem lesz olyan, mint amilyet elképzeltem, ha csinálom, akkor főleg nem, de nyilván ez a költséghatékonyabb megoldás. A lakás pedig ilyenkor inkább egy angolkertre emlékeztet, koncepció nékül, ötletszerűen szórom el az apró angyalkákat, gyertyákat, satöbbit, az apró kezek úgyis gyakran átrendeznék a kompozíciót, úgyhogy így egyszerűbb. Egyedül a világítós szarvasunknak van fix helye az erkélyen, a gyerekek imádják - ez az egy előnye van annak, hogy korán sötétedik, Rudolfunk már délután háromtól teljes pompában ragyog. 

 

Kép: Unsplash

Az adventi naptárat idén is magam készítettem, bár nagy volt a kísértés, hogy a kisfiamnak készen vegyek egy legósat, de gyorsan lemondtam róla, mert a kistesója még csak 15 hós, és félő, hogy az apró darabok az ő szájában kötnének ki, így maradt a jól bevált DIY képkeretes-kistasakos verzió. Nem minden nap édesség van benne, néha matricát is rejt, amit aztán füzetbe ragasztunk (hogy a picur se maradjon ki, ő kölesgolyó-matrica kombónak örülhet). Kölcsönkaptunk egy adventi naptáras mesekönyvet is, ebben minden nap másik apró könyvecskéből lehet olvasni az esti mesét. 

kép: Anyaklikk saját fotó

 

Mivel úgy tűnik, a nagyik főztjét is nélkülöznénk kell majd, ezért külön gondot fordítok a menütervezésre. Gyerekkoromban nálunk a karácsonyi asztalról sosem hiányzott a töltött káposzta, ezt most megpróbálom én rekonstruálni, légyszi drukkoljatok. Mézeskalácsot már tavaly is sütöttünk, a kisfiam imádta díszíteni, idén sem hagyhatom ki, van egy szuper, jól bevált receptünk (tavaly az ovis adventi vásárra is ezt sütöttük, ami ugyan idén elmarad, de hátha engednek beküldeni párat a csoportnak, ha addig kitart az ovi).

Ami most a legnagyobb fejtörést okozza, az a családi összejövetelek kivitelezése. Szeretnénk vigyázni a nagyszülőkre, de a szívem szakad meg, hogy nem engedhetjük őket közel magunkhoz. Ám úgy vagyok vele, hogy ki kell bírnunk ezt az egyet ahhoz, hogy jövőre (és még után nagyon sok karácsonyon) félelem nélkül ölelhessük át őket. A tőlünk távol élő szeretteinkkel majd videochat-en kívánunk egymásnak minden jót az ünnepekre, akik pedig közel laknak hozzánk, nos, nekik van tervem egy szabadtéri közös ünneplésre. Ebben már rutinosak vagyunk, a húsvétot és pár szülinapot ebben az évben így intéztünk, hátha tudunk ebbe is egy kis varázslatot csempészni. A csillagszórókat már megvettem hozzá, az angyalkáknak is írtam, hogy küldjenek havat mellé, de a legnagyobb feladat ránk hárul apával: szívünk minden szeretetéből puha meleg takarót fonni, akkorát, hogy az egész család elférjen alatta és senki se fázzon. 

 kép: Xiaolong Wong / Unsplash