Így próbáltuk a Face time-ot kapcsolattartásra használni

Akut társasághiány. Eként próbálom leírni a nagyfiam tünetegyüttesét, amiket mostanában produkál, így, hogy lassan 3 hete nincs ovi. Amellett, hogy aggódom nemcsak azokért, akik a közvetlen környezetemben lettek épp fertőzöttek, de lassan mindenki másért is kis hazánkban, nem mindig tudok kilátni a kis háztartásunkból, ahol épp két gyereket próbálok fizikai-lelki egyensúlyban tartani.

 

Az óvónénik minden héten aranyosan küldik a heti témát, feladatokat, kis videókat, színezőket (kár, hogy utoljára akkor voltam színes nyomtató közelében, mikor eljöttem szülési szabadságra úgy cca. 2 éve), de a gyerektársaságot nyilván nem tudom pótolni. Utálom magam, amikor a társasházunk kis játszójára is úgy lopakodunk ki, mint egy Sherlock Holmes filmben, és azt kell betanítanom a gyereknek (annak, amelyik felfogja, a kicsi még nem is beszél), hogy mit mondunk, ha valaki épp kijönne játszózni: mi most távolságot tartunk.

Nagy játszóra nem megyünk. Vásárolni -  mármint nagyobb bevásárlásra - nem viszem őket. Nagyszülőkkel is szabadtéren találkozunk. Van ez a benti apróka kertünk, amit 4 társasház használ, meg kétnaponta a gyalogtúra a kis pékségig/zöldségesig, ami bogárnézéssel, fadarab-gyűjtéssel, kutyaháborítással együtt 45 perces séta a két gyerekkel oda-vissza (bent az üzletben max 3 percet töltünk), és kb. ennyi. Muszáj volt valamit még kitalálnom, és valahol a neten olvastam, talán megpróbálhatnánk a videocsetet.

Minden elvemet félrtetettem, és megbeszéltem az ovisommal, kivel csetelne szívesen. Egy kislányt választott, aki különösen hiányzik neki, anyukával leegyeztettem, mondván "hátha tudnak egymással kezdeni valamit." Mégiscsak valamilyen szinten kapcsolattartás. Előre összeírtuk a kérdéseket (vagyis én lejegyeztem), hogy miket fog kérdezni, ha létrejön a kapcsolat. 

Hogy jól sült-e el? Attól eltekintve, hogy a fiam úgy felpörgött, hogy a 10 perces beszélgetés után kb. a plafonról kellett leszedni, jól. Megmutatták egymásnak a farsangi jelmezeket, megbeszélték a kistesókat, mindenki meghívta magához a másikat arra az időre, "ha már nem lesz koronavírus". És egy húsvéti virtuális locsolást is beütemeztünk, de még nem tudom, én készen állok-e rá. 

Ti hogy tartjátok a kapcsolatot a kis barátokkal?

Köszönöm, hogy olvasol.

Ha tetszett, bátran oszd meg a posztot másokkal!

Hogy ne maradj le a legfrissebb bejegyzésekről és a mindennapjaimról, kövess Facebookon és Instagramon is!