A 8. hónapba lépvén elbúcsúztam a munkahelyemen, és a felszabadult időmben belevetettem magamat a babavárás előkészületeibe. Kitört rajtam ugyanis a pánik, hogy mindjárt megszületik a babó, nekünk meg még egy nyamvadt hordozónk sincs, amiben hazahozhatnánk.
A pánik persze némiképpen alaptalan volt, hiszen a várandósságom rendben haladt, így nagy eséllyel az utolsó két hónapban bőven beszerezhető lesz minden babaholmi. Mivel a 31. hétig dolgoztam, és a szabikkal is spóroltam, nem sok időm és energiám maradt például babakocsi és kiságy nézegetésre. Meg amúgy sem nagyon akartam a 7. hónapnál előbb bármit is beszerezni, babonából. Anyukám persze már gondosan gyűjtögette a bodykat és rugdalózókat ("olyan cuki volt, hogy nem lehetett otthagyni"), de én még egy fia zoknikát sem vettem.
A pánik akkor jött el, amikor egy ismerősünk másfél hónappal a kiírt időpont előtt hirtelen megszült. Az addig Buddha-nyugodtságú férjem is észbe kapott, hogy hoppá, neki kéne kezdeni a babaszobát berendezni, megvenni a babakocsit stb.
Ráálltam hát a babakocsi-projektre. Regisztráltam adok-veszek Facebook csoportban is, hiszen nagyon szuper termékek vannak a boltokban, de a határ a csillagos ég, ha újonnan szerzi be az ember. Egy robogó árát meg inkább nem adnám ki a babakocsiért, ami aztán lehet, nem is lesz jó, és le kell cserélnünk. Szóval gondoltam megpróbálok körbenézni a használt piacon.
[caption id="attachment_565" align="aligncenter" width="526"]
(Kép: kodachrome65, Flickr)[/caption]
Napokig kutakodtam az interneten, kikértem gyakorló kismamák véleményét. Üzletben is körbenéztünk, megtapogattunk, összecsuktunk, kinyitottunk minden babakocsit. A választás azonban nem volt egyszerű, ahogy azt az előző részben is leírtam. Könnyű legyen, masszív legyen, három vagy négykerekű legyen? Végül az egyik nagyobb babakocsis oldalon éppen akció volt (ami persze azóta is tart, folyamatosan hosszabbítják, jó kis marketingfogás...), le is csaptunk az egyik jópofa 3 in 1 kocsira. Egyelőre tetszik, aztán a többi meg kiderül a gyakorlatban. Egyébként az adok-veszek csoportban majdnem megnéztünk egyet, de az utolsó pillanatban visszamondta az eladó, így ezt jelnek vettem, és hagytam a csudába a használtat - ettől persze még szuper jó dolgokat lehet megóvott minőségben beszerezni az ilyen helyeken, csak némiképp több energia, kutakodás és levelezgetés szükséges, mint amennyire nekem kedvem volt.
Babakocsi tehát pipa. Jöhetett a kiságy meg a pelenkázó. Mivel a beépített szekrény fenyő mintázatú, ezért ehhez kellett választani bútort is. Nos, sok gyönyörű bababútor van az üzletekben, de fenyőből baromi kevés. Ami pedig van az is elég silány minőségű, nyikli-nyakli. Nem volt könnyű, de végül sikerült találni kiságyat is (végül egy olcsóbbat vettünk, mert a kókuszmatracot fontosabbnak tartottuk a kiságynál, így erre helyeztük inkább az anyagi hangsúlyt), meg pelenkázót is. Ez utóbbi egy sima fiókos fenyőkomód amelyhez egy plusz pelenkázó rész illeszthető. Amikor már nem lesz szükség a pelenkázásra a komód még évekig használható lesz (úgy kb. a gyerek 18 éves koráig :-) ).
A babaszoba tehát nagyjából felkészült Zs. érkezésére, igaz még darabokban vannak a bútorok.
De mi szülők is készülődünk a kisbabára. Azt gondolom, hogy a szeretet mellett fontos az egyéb felkészültség is. Éppen ezért elmentünk egy csecsemő és kisgyermek elsősegélynyújtó tanfolyamra. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány minden hónapban tart ingyenes (!) oktatást szülők, nagyszülők és kisgyermekekkel foglalkozók részére. Ez egy négyórás muri: nem kell megijedni, repül az idő, mert az oktató nagyon színesen adja elő a témát, és rengeteg fontos információt nyújt a hallgatóságnak. A vészhelyzeteket sokszor könnyű megelőzni (pl. nem hagyjuk elöl a vérnyomáscsökkentőt), de vannak esetek, amikor kell a gyors és adekvát reakció (pl. fulladás, vérzés, mérgezés), és erre nagyszerű technikák vannak. Ajánlom minden leendő és gyakorló szülőnek a tanfolyamot - de persze sose legyen rá szükség!
A tervezés fázisában a kelengyelistát is kezdtem összeírni. Egyelőre 5 oldalas. Nem is gondolná az ember lánya, hogy mennyi minden kell a szüléshez és a babának. Azt hiszem, egy nagy bőrönddel fogok bevonulni a kórházba.
[caption id="attachment_564" align="aligncenter" width="503"]
(Kép: saját)[/caption]
Az első és legfontosabb dolog, amire beruháztam az a hálóing volt. Pontosabban, három darab hálóing, merthogy alig akad nyilvánosan is vállalható hálóruhám. Elöl kigombolhatós meg pláne nem. Usgyi be is vetettem magam az egyik shopping centerbe, ahol pikk-pakk be is szereztem a rucikat. Aztán vettem két gumipapucsot is, mert mint tudjuk érdemes könnyen tisztíthatót vinni a szülőszobai incidencesek miatt... Mellesleg a kórházi cuccok közé a nagyibugyikat is bekészítettem, már csak a "tenalédit" kell beszereznem.
Ami a babakelengye többi részét illeti, szépen lassan összehordunk mindent. Nagy szerencsénkre sok mindent kapunk ismerősöktől, rokonoktól: sterilizálót, cumisüvegeket, kis kádat, babaruhát.
Apropó ruha. Én nem tudom direkt csinálják-e a gyártók (nyilván igen), de alig akad uniszex body és rugdalózó. Vagy lila és rózsaszín ruhát lehet venni, vagy pedig kisautósat, kis vonatosat. Édesek nagyon a királylányos cuccok, de nem akarom csupa habos-babosba öltöztetni a lányomat. Hajj, ezek a nemi sztereotípiák!
No de a lényeg, hogy apránként minden meglesz. Reményeim szerint a 36-38. hétig a babaszoba is pöcre megvan, a ruhák kimosva és bekészítve várják majd az új lakót. Mondjuk a tervünk az, hogy pár hónapig a kiságy a mi hálószobánkban lesz, az éjszakai kelések miatt talán egyszerűbb (meg azt is mondják, hogy a babának is jobb, ha elérhető közelségben vannak a szülők ilyenkor). Szóval kicsi Zs. két (fél)szobát is birtokol majd. :-)
A vizsgálatokra továbbra is szorgalmasan járok. Közel két kilót mértek a 31. heti ultrahangon, az orvos szerint a sztenderd 3500 g lesz a pici súlya születéskor. Úgyhogy lehet kötni a fogadásokat, hogy bejön-e!
A felszabadult időmben most már tudok kismama jógára is járni. Talán kicsit késő a 33. hétben elkezdeni, de mentségemre legyen mondva, hogy a 24. heti görcsölés miatt az edzőtermi - egyébként igen lájtos - sportot abbahagytam (bár nem ez volt a görcs oka), és kismamatornát/jógát meg emberi időben (értsd munka után) alig lehet találni. De most nem volt kifogás, összepakoltam a jógacuccomat, és elmentem az egyik belvárosi stúdióba. A két hónapos kiesést mellesleg megéreztem, amikor alig bírtam megtartani a karomat a vállizmokat erősítő gyakorlatok alatt. De amíg tudok, járok. Nagyon bízom benne, hogy a rendszeres mozgás és a gátizomtorna, amelyet minden óra végén elvégzünk, segít majd a szülésben.
(Folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése