 |
Bár alapvetően türelmes és nyitott ember vagyok, valószínűleg a tomboló hormonoknak is köszönhetően mostanában érzékenyebb lettem a környezetem várandósságomra adott némely reakciójára.
Szerintem ezek között biztos van olyan, ami általános, és nemcsak én szenvedek tőle :-) Sorolok néhányat, azt hiszem, ezek közül pár nektek is ismerős lesz...
Pocakfogdosás
Nemcsak az ismerősök, hanem sokszor vadidegenek is úgy érzik, kötelező testi kontaktusba lépni az egyre növekvő hasammal, természetesen mindezt kérdezés nélkül. Eleinte nem zavart, már ami a családtagokat illeti, de időközben a sok atrocitás hatására már kifejezetten megrémülök, ha valakin látom, hogy ilyen szándékkal közelít a most már méretes hasam felé.
A baba nemének, korának tippelgetése
Biztos sokan hallottátok már ismerősöktől a "jaj, olyan csúcsos a hasad, biztos fiú lesz" vagy "nagyon szétterül, tuti lány" típusú megjegyzéseket. Amellett, hogy szerintem ez nettó hülyeség, sokan nem is akarják előre tudni a baba nemét, így felesleges hergelni őket. A másik, amivel múlt héten szembesültem, amikor a gyógyszertáros lány megkérdezte: "és, mennyi idő van még hátra?" Amikor mondtam, hogy 2 hónap, elkerekedett a szeme: "úristen, még?" Nem elég, hogy máris bálnának érzem magam, kell még fokozni? És ezzel el is jutottunk a
Testsúlynövekedésre való célozgatás-
hoz. "A mennyit híztál eddig?" kérdésre már nem is nagyon válaszolok, mert akkor a "Gondolkoztál már azon, hogy fogod leadni?" jön. Udvariatlan meg nem akarok lenni, mert sokszor legszívesebben azt válaszolnám, hogy "Hát, majd jössz velem az edzőterembe/futni/tornázni, és jól megmutatod, hogy is csináljam..."
Kéretlen tanácsok osztogatása
Erről írtam már egyszer egy hosszabbat, és szerintem ha megszületik a baba, csak súlyosbodni fog. Mindenkinek van egy tuti tippje arra, hogy mit tegyél, egyél, vegyél és mindennek az ellenkezőjére is. És persze minden második anyukának van egy horrorsztorija is a szülésről, ami ha nem is vele, de a barátnőjével, vagy a barátnője barátnőjével, kolléganőjével, anyukájával, kiskutyájával esett meg, és ezt is meg is osztja. Úgyhogy már helyben is vagyunk, jön a
Paráztatás
Aki volt már várandós, és átment már ezen egyszer, igazán emlékezhetne rá, hogy az utolsó néhány hét az igazán kritikus ebből a szempontból, ekkor kezdi el leginkább foglalkoztatni a kismamát a szülés gondolata, most fészkelik be magukat a nem mindig pozitív gondolatok a fejünkbe. Ijesztgetés helyett pedig inkább egy kis biztatásra, megnyugtatásra vágynánk...
Mindent megvettél már a babának?
A végére hagytam az egyik kedvenc kérdésemet. Nem arról van szó, hogy nem esik jól az érdeklődés, de ezt kicsit olyan számonkérőnek éreztem, és bár nem vagyok egy halogatós típus, de nemcsak babonából, hanem egyéb praktikus okok miatt is a vásárlásba még nem bonyolódtam nagyon bele, először feldolgoztam, elpakoltam, rendszereztem azt a rengeteg holmit, amit a barátoktól kaptunk. Úgyhogy a "Mindent megvettél már?" kérdésre eddig csak annyit válaszoltam, hogy igen, vettem neki egy sapkát, amit majd félévesen fog tudni hordani :-)
 |
| kép: freepik - www.freepik.com |
Nektek mi volt a legdurvább reakció, kérdés vagy kritika, amivel kismamaként találkoztatok?
kiemelt kép: nakaridore - www.freepik.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése